Szilvás pite

Szilvás pite

Megérkezett az ősz, a kedvenc évszakom. Imádom az orromban érezni ezt a kissé csípős levegőt, a bordó, sárga és barna színekben pompázó fákat nézni, ahogy átszűrődnek rajta az erőtlen, de még mindig melengetni próbáló napsugarak, és a száraz avarban sétálni, ahogy ropognak a csizmám talpa alatt a falevelek, amiket néha felkap a szél, hogy táncra hívjon, majd ledobja őket a földre, hogy minden kezdődhessen elölről. Ebben a színes dekadenciában van valami megmagyarázhatatlan szépség, ami bennem pont az ellenkezőjét váltja ki... Ilyenkor mindig jó hazautazni vidékre, és kiülni a kertbe, élvezni a levegőt és a természetet, közben pedig hozzám bújnak a macskáim, akik már a télre készülvén magukra öltötték a vastag, puha  bundájukat.

És ha ősz, akkor piték! Imádom a pitéket. A szilvásat, a meggyeset, az almásat, az epres-rebarbarásat... mindegy, csak legyen, és az évszaknak megfelelő gyümölccsel lehet őket sütögetni. Itthon épp szilva volt, úgyhogy nem volt nehéz eldönteni, milyen pite is készüljön. A tetejét szintén összhangban az évszakkal díszítem: nyáron virág formájú, ősszel falevél, télen pedig hópehely alakú formákat szaggatok a tetejére sütipecséttel. 

Hozzávalók:  

30 dkg liszt

20 dkg vaj/margarin

10 dkg porcukor

1 tojássárgája

2-3 marék szilva

fahéj

Elkészítés:

A cukrot és a lisztet összekeverjük, majd a feldarabolt margarinnal összemorzsoljuk, ezt követően pedig a tojássárgájával omlós tésztát gyúrunk. Ha ez megvan, akkor cipót formázunk belőle, és félórára a hűtőbe tesszük. Pihentetés után kivesszük, kinyújtjuk a piteformába a tészta 2/3-át (a formát nem kell kikenni). A tésztát megszurkáljuk, hogy a gőz távozni tudjon. A szilvát félbe vágjuk, kimagozzuk, felfordítva a tésztára rendezgetjük, majd fahéjjal és cukorral jól megszórjuk. Nem maradt más hátra, mint a tetejére tetszőleges formákat szaggatni, és a 180-200 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső melegítés, a légkeverés kiszárítja) 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük. 

Recept forrása: Nők Lapja Konyha Desszert I./1.

Pangur Ban

 Ribizlis süti

Vettünk a hétvégén ribizlit, ami gyorsan "elfáradt", és mentettük a menthetőt, így lett belőle ez a ribizlis süti, aminek az alapja egy nagyon egyszerű piskóta recept, amit a nagymamámtól tanultam. Egyáltalán nem édes, sőt, a ribizli miatt könnyed édes-fanyar ízvilága lett a sütinek. Reggelire készítettem, bár erősen vissza kellett fognom magam, hogy ne vacsoraként végezze.

Hozzávalók:
2 db tojás
1-1,5 pohár cukor
fél pohár olaj
3 pohár liszt
1 csomag sütőpor
reszelt citromhéj
mandulatej/tej/víz

Elkészítés:

A tojást és a cukrot habosra keverjük, majd hozzáadjuk az olajat és a citromhéjat is. A lisztet és a sütőport beleszitáljuk a cukros alapba, és mandulatej segítségével jó krémesre keverjük. Sütőpapírral bélelt formába öntjük a masszát, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Ugye milyen egyszerű?

Whiskey vanília bonbon

Whiskeys vanília bonbon 

Tegnap gyorsan összedobtam egy kis mennyiségű bonbont, aminek a töltelékéhez a kedvenc almás pitémhez való whiskeys krém receptet használtam fel. Természetesen most is tejmentes a recept, és a lágy vanília-mandulatej kombó jól harmonizál a kicsit markánsabb whiskeyvel. Legközelebb pedig muszáj leszek a whiskeyt csokoládé ganache-sal kipróbálni...

Hozzávalók:

0,5 dl víz

20 gr cukor

1 tojás sárgája

1,5 dl mandulatej

fél csomag vaníliás pudingpor

whiskey ízlés szerint

100 gr étcsokoládé a bonbonhüvelyhez

  

Elkészítés:

A vízből és a cukorból cukorszirupot főzök, közben a tojássárgát elkeverem a mandulatejjel (lehet tejszínt is használni, és azzal sűrűbb lesz az állaga) és a pudingporral. Ha elkészült a cukorszirup, akkor egy kicsit a mandulatej keverékhez öntök, elkeverem, majd az egészet visszaöntöm a cukorsziruphoz, és addig keverem, amíg be nem sűrűsödik. Miután kihűlt a vaníliakrém, hozzákeverem a whiskeyt. Jack Danielst használtam, és kb. 1 evőkanálnyit tettem bele, hogy jó whiskeys íze legyen.

A bonbonhüvelyt a szokásos temperálási módszerrel készítettem el, és két fajta szilikonos bonbonformába öntöttem.

Limoncellos lemon curd bonbon

 Limoncellos lemon curd bonbon

Sohasem szerettem a citromkrémet desszertekben, mindig is snassz, fantáziátlan volt az íze számomra, illetve csak volt! Tavasszal hozott az unokatesóm, aki kint él Észak-Olaszországban, limoncellokrémes húsvéti kalácsot, ami annyira finom volt, hogy a nagy részét én pusztítottam el. Akkor határoztam el, hogy ezt ki kell próbálnom bonbon formájában is. 

A limoncello egy olasz tradicionális citromlikőr, ami az itáliai Amalfi-partvidékről származik. Limoncellot sok helyen gyártanak, azonban csak a gyártócégek 20%-a használ igazi citromot, a többi csak citromport (sohasem tv-zünk, de a paprika tv-t alkalmanként bekapcsoljuk, mert nemcsak sok süti ötletet és receptet láthatunk, de különböző országok gasztronómiáját, és annak történetét is megismerhetjük).

A limoncellot szintén ajándékba kaptuk Olaszországból a legjobb barátnőmtől, és alig vártuk, hogy megkóstoljuk. Sajnos számomra nagy csalódás volt, mert a behűtés ellenére is iszonyatosan tömény cukor az egész, és csak a végén érezni valami kis citromot, én pedig arra az igazi édes-savanykás ízre számítottam, de csak a cukor dominál.

Gondolkodtam, hogy milyen legyen a citromos töltelék, amivel felturbózom a citromlikőrt, mert a limoncellokrém receptek nem igazán voltak szimpatikusak, és akkor jött az ötlet, hogy a lemon curd, vagyis az angol citromkrém legyen az alap, mert már úgyis ki akartam próbálni pite formájában.  És ez volt a legjobb ötlet, mert új kedvenc bonbon született, az étcsoki nagyon jó párosítás az édes-savanykás citromkrémmel. Ezt jól szemlélteti, hogy Rol, aki nem olyan chocoholista, mint én, egymás után kapkodta be a bonbonszemeket. 

Reggel elkészítettem a limoncellos lemon curdot, amit forrón ráöntöttünk a tegnap készített citromos mini kuglófra, aminek a felületét előzetesen összeszurkáltam egy fogpiszkálóval, hogy a citromkrémet jól magába szívja, és így reggeliként is nagyon finom volt. Azt hiszem ez a citromkrém örök kedvenc lesz, már alig várom, hogy pitét, tartot és egyéb finomságokat kreáljak belőle. És rá kellett jönnöm, hogy eddig rossz helyeken, rosszul elkészített citromkrémes desszerteket kóstoltam...

Hozzávalók (kb. 12 db nagyobb bonbonhoz):
3 citrom héja és leve
3 db tojás
15 dkg cukor
15 dkg vaj
limoncello ízlés szerint
200 gr min. 60%-os étcsoki

Elkészítés:

A recept szerint lereszelem a citrom héját és kifacsarom a levét. A citromlét összeöntöm a cukorral, hozzáöntöm a felvert tojásokat, és vízgőz felett addig kevergetem, amíg be nem sűrűsödik, majd leveszem, hozzáöntöm a limoncellot (én kb. 0,5-1 dl-t adtam hozzá), elkeverem, majd a szobahőmérsékletű vajjal is eldolgozom, és hagyom kihűlni. Krémes állaga, és nagyon citromsárga színe lett, amit szerettem volna megörökíteni, de ahogy félbevágtam a bonbont, nem valami esztétikusan tört...

A csokit temperálom hőmérős, kakaóvajas módszerrel, és bonbonhüvelyeket öntök belőle, hagyom megszilárdulni, majd megtöltöm a limoncellos citromkrémmel, és újramelegítem a csokit, amivel lezárom a bonbonok alját. 

Ez persze nagyon le van egyszerűsítve, de video formájában itt minden hasznos információ megtalálható a töltött bonbon készítésével kapcsolatban.

Mini kuglóf

Citromos mini kuglóf

Odavagyok a kuglófért, meg vissza. Múltkor Martha Stewart Sütivilág c. műsorában készített kuglófot, és bemutatta a kuglófforma-gyűjteménye pár darabját is. Egyből kedvet kaptam, hogy én is kuglófgyártáshoz, és az ő receptje alapján készítettem el ezt a citromos mini kuglófot, természetesen a saját ízlésem szerint módosítva: durum- és tönkölybúzalisztből készítettem, mert az utóbbinak finom diós-édeskés íze van, kevesebb cukrot adtam hozzá és a tejfölt elhagytam. A kalács textúrája sokkal töményebb lett, mintha csak sima fehérlisztből készítettem volna, így 1-2 db kuglóf is elég egy személyre.

Hozzávalók 12 db mini kuglófhoz:

2 csésze durumliszt

1 csésze tönkölyliszt

1 tk. szódabikarbóna

2 csésze cukor

1 csipetnyi só

6 db tojás

2 citrom reszelt héja és leve

Elkészítés:

A száraz alapanyagok egy részét (liszt, szódabikarbóna, só) egy keverőedénybe öntöm, a liszteket átszitálom, hogy ne legyen csomós a végeredmény. Elkeverem a vajjal, majd robotgép segítségével hozzáadom a cukrot, a 6 db tojást, majd kicsit elkeverem, és hozzáadom a reszelt citrom héját és levét. Ekkor már csak 4-5 percig keverjük középső fokozaton, hogy jó levegős legyen a tészta.

A tésztát kivajazott és kilisztezett formába töltjük, majd kicsit a konyhapulthoz csapkodjuk, hogy a felszínre kerüljenek a légbuborékok, illetve egyenletesen szétterüljön a tészta a formában. 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük.